A már előzőekben említett Amnesty International által írt "Tanulmány a szexuális erőszakról" című munkában szó kerül a nemi erőszak hatásairól.
Ebben leírják, hogy azok a nők, akiket családon belüli erőszak ér, gyakran ezzel együtt alanyai szexuális erőszaknak is. A kutatás során azt tapasztalták, hogy még azok a nők is nehezen beszélnek a szexuális erőszakról, akik egyébként panaszkodnak az őket ért bántalmazásokról. Tehát a tapasztalatok szerint könnyebben megosztják másokkal (akár hivatalos szervről, akár barátokról, rokonokról van szó) a fizikai erőszak sérelmeit, míg a szexuális erőszakot inkább eltitkolják. Ez leginkább azért van, mert szégyellik azt, sokkalta nagyobb mértékben, mint a fizikai erőszak nem szexuális jellegű formáit.
Egy bírónő nyilatkozta az alábbit ezzel kapcsolatban:
"Húsz éve dolgozom bíróként, de az igazat megvallva én magam sem tennék feljelentést, ha megerőszakolnának. Nagyon nehéz, az eljárásrend, az attitűdök, a társadalmi konvenciók miatt. Mindent az áldozatnak kell védenie, bizonyítania."
Jelenleg is előítélettel viseltetnek az emberek a megerőszakolt nők iránt. Egy 2006-os felmérésben az emberek 32 %-a mondta azt, hogy azt gondolja, hogy azok a nők, akiket megerőszakolnak, felelősek abban, hogy megerőszakolják őket. Ezt a férfiak 40, a nők 25 százalékban vélték így.
A férfiak 15%-a gondolta azt, hogy ha egy férfi a feleségét erőszakkal kényszeríti szexuális együttlétre, az nem számít nemi erőszaknak. Ugyanezt gondolta a nők 8%-a.
Egy nő beszámolója:
„Három éve menekültem el a volt férjemtől. Nem volt semmim, csak a két gyerekem, mert még a ruháim is abban a házban és faluban maradtak, ahol laktam. … Amikor elkezdett rendszeresen megverni, az apja azt mondta, hogy ez így van rendjén. … Ha rendőrnek mondtam, az volt a válasz, hogy tegnap este normális volt, amikor együtt voltak a kocsmában.… Nem is tudtam, hogy hova fordulhatok. Segélyvonalakat hívtam fel, ők legalább meghallgattak. Ők mondtak egy-két dolgot, de az ember ismerősnek szégyellte elmondani a gondját. … Elfogadott tény, hogy az asszonynak tűrnie kell! Mindig megkaptam, hogy neki papírja van róla, hogy a tulajdona vagyok, így azt kell tennem, amit ő akar. Volt, hogy megerőszakolt, de kinek mondhattam el? Senkinek, mert ez tabu falun! A törvényről nem hallottam akkoriban, pedig jó lett volna. Bár hova fordulhattam volna? Ha barátnőnek panaszkodtam, a válasz az volt, hogy persze, mert tragikusan fogom fel a dolgokat. Sok nő így gondolkodik.”
Magyarországon a nemi erőszakot elkövetők legtöbb esetben az áldozat ismerősei, kollégái, iskolatársai, jelenlegi vagy korábbi partnerei. Az összes nemi erőszak kétharmadát követi el az áldozat által ismert személy.
Az elkövetett nemi erőszak komoly lelki problémákat okoz az áldozatban. Sok esetben tart az eset megismétlődésétől, kiszolgáltatottnak érzi magát, és ezen felül azzal az érzéssel is meg kell küzdenie, hogy sokan őt tartják felelősnek a történtekért.
A tanulmány megállapítja, hogy bár túlságosan sok az olyan eset, amikor elmarad a vádemelés, mégis Magyarországon az európai országokhoz képest nagyobb arányban ítéli el a bíróság a nemi erőszak elkövetőit. Magyarországon 66%-bam történt vádemelés, Európában átlagosan ez a szám alig több mint 50%.
Viszont ezzel együtt érdemes megjegyezni azt, hogy a feljelentések száma nemi erőszak miatt jóval kevesebb Magyarországon, mint a többi európai országban.
A cikk első fele
Forrás, és bővebb információk az Amnesty International jelentésének 1. fejezetében
Ebben leírják, hogy azok a nők, akiket családon belüli erőszak ér, gyakran ezzel együtt alanyai szexuális erőszaknak is. A kutatás során azt tapasztalták, hogy még azok a nők is nehezen beszélnek a szexuális erőszakról, akik egyébként panaszkodnak az őket ért bántalmazásokról. Tehát a tapasztalatok szerint könnyebben megosztják másokkal (akár hivatalos szervről, akár barátokról, rokonokról van szó) a fizikai erőszak sérelmeit, míg a szexuális erőszakot inkább eltitkolják. Ez leginkább azért van, mert szégyellik azt, sokkalta nagyobb mértékben, mint a fizikai erőszak nem szexuális jellegű formáit.
Egy bírónő nyilatkozta az alábbit ezzel kapcsolatban:
"Húsz éve dolgozom bíróként, de az igazat megvallva én magam sem tennék feljelentést, ha megerőszakolnának. Nagyon nehéz, az eljárásrend, az attitűdök, a társadalmi konvenciók miatt. Mindent az áldozatnak kell védenie, bizonyítania."
Jelenleg is előítélettel viseltetnek az emberek a megerőszakolt nők iránt. Egy 2006-os felmérésben az emberek 32 %-a mondta azt, hogy azt gondolja, hogy azok a nők, akiket megerőszakolnak, felelősek abban, hogy megerőszakolják őket. Ezt a férfiak 40, a nők 25 százalékban vélték így.
A férfiak 15%-a gondolta azt, hogy ha egy férfi a feleségét erőszakkal kényszeríti szexuális együttlétre, az nem számít nemi erőszaknak. Ugyanezt gondolta a nők 8%-a.
Egy nő beszámolója:
„Három éve menekültem el a volt férjemtől. Nem volt semmim, csak a két gyerekem, mert még a ruháim is abban a házban és faluban maradtak, ahol laktam. … Amikor elkezdett rendszeresen megverni, az apja azt mondta, hogy ez így van rendjén. … Ha rendőrnek mondtam, az volt a válasz, hogy tegnap este normális volt, amikor együtt voltak a kocsmában.… Nem is tudtam, hogy hova fordulhatok. Segélyvonalakat hívtam fel, ők legalább meghallgattak. Ők mondtak egy-két dolgot, de az ember ismerősnek szégyellte elmondani a gondját. … Elfogadott tény, hogy az asszonynak tűrnie kell! Mindig megkaptam, hogy neki papírja van róla, hogy a tulajdona vagyok, így azt kell tennem, amit ő akar. Volt, hogy megerőszakolt, de kinek mondhattam el? Senkinek, mert ez tabu falun! A törvényről nem hallottam akkoriban, pedig jó lett volna. Bár hova fordulhattam volna? Ha barátnőnek panaszkodtam, a válasz az volt, hogy persze, mert tragikusan fogom fel a dolgokat. Sok nő így gondolkodik.”
Magyarországon a nemi erőszakot elkövetők legtöbb esetben az áldozat ismerősei, kollégái, iskolatársai, jelenlegi vagy korábbi partnerei. Az összes nemi erőszak kétharmadát követi el az áldozat által ismert személy.
Az elkövetett nemi erőszak komoly lelki problémákat okoz az áldozatban. Sok esetben tart az eset megismétlődésétől, kiszolgáltatottnak érzi magát, és ezen felül azzal az érzéssel is meg kell küzdenie, hogy sokan őt tartják felelősnek a történtekért.
A tanulmány megállapítja, hogy bár túlságosan sok az olyan eset, amikor elmarad a vádemelés, mégis Magyarországon az európai országokhoz képest nagyobb arányban ítéli el a bíróság a nemi erőszak elkövetőit. Magyarországon 66%-bam történt vádemelés, Európában átlagosan ez a szám alig több mint 50%.
Viszont ezzel együtt érdemes megjegyezni azt, hogy a feljelentések száma nemi erőszak miatt jóval kevesebb Magyarországon, mint a többi európai országban.
A cikk első fele
Forrás, és bővebb információk az Amnesty International jelentésének 1. fejezetében
Legutolsó kommentek